Vesta temploma

Vesta temploma (latinul Aedes Vestae, olaszul Tempio di Vesta) egy ősi épület Róma óvárosában. A Forum Romanumon közel Regia-hoz és a Vesta-szüzek házához.

A templom legfelismerhetőbb stílusjegye a kör alakú szerkezet. A templom felépítéséhez szükséges ihletet más építészeti kultúrából vették át, leginkább a görög építészetben gyakran használt Korinthosz-i oszlopok, márványok és középen található cellák felhasználásával. A napjainkig megmaradt épület alapján 20 Korinthoszi oszlop épült a pódiumon 15 méteres sugárban. Az épület teteje zsúpfedeles volt egy nyílással ellátva, hogy az itt őrzött fűst ezen keresztül távozhasson.

Minden Vesta templom kerek volt és a bejárata kelet felé nézett, ami szimbolikusan összekötötte a Vesta tüzet a nappal. Akkoriban ez az élet forrását jelentette. A Vesta temploma és a hozzá tartozó szertartások egészen az i.e. 7. századig nyúlnak vissza. Numa Pompilius úgy érezte, hogy építenie kell egy templomot Regia-val és a Vesta-szüzek házával egyetemben. A templom köré megszentelt sírokat helyezett el és volt itt egy temető is a papok és a szüzek számára.

Állítólag ez volt a legkorábbi épület a Forum Romanumon. A cellában egy kandalló volt, ami a szent tűzet őrizte. A templom egy raktár szerepét is betöltötte, ahol római szenátorok végakaratait és bizonyos kultikus tárgyakat őriztek, mint amilyen a Palladium is volt. A Palladium egy Pallasz Athéné szobor volt, amit elvileg Aeneas hozott Trójából. A rómaiak szerint a szent Vesta tűz szorosan össze van kötődve a város szerencséjével.

A templom építését követően egy tűzeset volt a templomban, melyet azzal előztek meg a későbbiekben, hogy kandallóba helyezték el a tűzet és a Vesta hívők őrizték a nap minden percében. ettől függetlenül leginkább a város volt a felelőse a leggyakoribb tűzeseteknek, amikor a templom két alkalommal is leégett(az írásos bizonyítékokból legalábbis csak ennyiről tudnak). I.e. 64-ben a Nagy Római Tűzvész alkalmával Róma nagy része leégett, beleértve a Vesta templomot is. Cassius Dio szerinte a tűzet Néró okozta, viszont Tacitus szerint Néró az Antiumban volt a tűzeset kezdetekor. 191-ben Julia Domna, Septimus Severus felesége javíttatta meg a templomot. A szent tűzet Theodosius távolította el 394-ben, miután megnyerte a Frigidus menti csatát és legyőzte Eugenius-t és Arbogas-t. A templom a Reneszánszig érintetlenül maradt. 1549-ben az épületet teljesen lerombolták és a márványt templomokhoz és pápai palotákhoz használták fel. 1930-as években Benito Mussolini parancsára megkezdték a templom újjáépítését.