A Palatinus dombról indult egész Róma története. Romulus és Remus voltak a város alapítói, Rhea Silvia hercegnő és Mars isten iker fiai, továbbá Romulus volt Róma első királya. A legenda szerint az ikreket kitették fonott kosárban a Tiberis folyóra és Tiberinus, a folyók istene mentette meg életüket, amikor a Palatinus dombra helyezte a két gyermeket, ahol a továbbiakban egy nőstény farkas táplálta őket és vigyázott rájuk.
Az ősi Róma területe a Palatinus domb volt. Legrégibb emlékei Romulus kunyhója és a nőstényfarkasnak egy ősi bronz szobra, mely most a Palazzo dei Conservatori múzeumban látható. A domb északi részén volt található a Curiae veteres és a Salius papok helyisége. A templomok közül Victoria temploma a legrégebbi, majd a Templum Matris Magnae épült fel, melynek funkciója a pessinusi meteorkő megőrzése volt. Jupiter temploma építésére Fabius Maximus tett fogadalmat, majd jóval később, i. e. 28-ban Augustus császár felépítette Apollo templomát, mely négyszáz évig állt, és sokszor volt a szenátus üléseinek színhelye.
A Palatinus domb tele volt magánkézben lévő palotákkal a köztársaság ideje alatt, ám ezek közül egyetlen ház romjai maradtak meg viszonylag jó állapotban. Livia háza, mely tele van érdekes freskókkal ma is megtekinthető. Augustus nagyon sok magánházat vásárolt meg a terület miatt, majd ide építtette palotáját, a Domus Augustana-t, majd később a Flaviusok bővítették ki a Stadiummal.
A Stadium az ókori Róma stadionja volt, mely valószínűleg nyilvános sport pálya volt, egyes feltételezések szerint csak kert volt, funkcióját ma is vitatják. A Palatinus legnagyobb kiterjedésű romja a Stadium 165 méteres hosszával és 80 méteres szélességével. Keleti részén van egy fülke, mely valószínűleg az uralkodó páholya lehetett. Írásos emlékek alapján bizonyos, hogy itt kerültek megrendezésre futóversenyek.
Augustus palotája, a Domus Augustana a Flavius palota részeként épült. A palota közepén helyezkedett el egy kis templom és egy hozzá tartozó kolostor. A palotának ma a felső szintje látható és két udvarából néhány részlet, de mivel ez nagyon megsüllyedt, ezért ez sajnos nem látogatható. Épen megmaradt a két szintet között lévő lépcső és néhány szoba márvány padlója. A palotát Augustus császár építtette, de az utána következő császároknak is ez volt a magánlakrésze.
A Flavius palota, melynek részeként épült Augustus palotája, hatalmas kiterjedésű palota volt a Palatinus dombon. Építése i. sz. 81-ben kezdődött Domitianus császár megbízásából. Róma császárai 300 éven keresztül használták az épületet. Északi felében három díszcsarnok állt, melyből a középső volt a trónterem, a jobboldali volt a tanácsterem és ítélőcsarnok, a bal oldali csarnokban volt a szentély. Az udvar hossza 60 méter volt, innen nyílt a fogadó terem, ahol a lakomák zajlottak. A legenda szerint azért borította fényes márvány a padlózatát, hogy a császár, mint egy tükörben, lássa támadóját. Betegesen rettegett a merénylettől, végül hálószobájában gyilkolták meg. A könyvtárnak csak az alapfalai maradtak fenn, ellenben egy másik terem teljesen épen megmaradt, melynek falait freskók díszítik a trójai háborút megjelenítve.
A Cryptoporticus egy föld alatti folyosórendszer volt az ókori Rómában. Nero parancsára tervezték, a palotákat kötötték össze a folyosók, valószínűleg menekülési útvonal volt a célja. Később Domitianus kiegészítette a rendszert a saját palotái felé. Az építmény ma is látható, bár egy része le van zárva, továbbá a díszítés másolat csupán, az eredetit a Palatinus múzeumában láthatjuk.
A legépebben fennmaradt a paloták közül Livia háza, mely nagyon közel van Augustus palotájához. A ház ugyan mára már megsüllyedt, de így is teljes képet mutat arról, milyen volt fénykorában. A falakon a freskók ma is láthatók. Az udvarról nyílik három fogadószoba, melynek falai szintén épségben megmaradtak, így az itt található freskókat is megcsodálhatjuk.
Livia házának közelében áll Cybele temploma, melyet a termékenység istennő tiszteletére emeltek és szenteltek. Az istennő ülőszobra, fej nélkül ugyan, de még ma is megvan. Az épületből csak az oszlopfő, néhány oszlopcsonk és az emelvény maradt meg.
Néhány évvel ezelőtt a kutatók megtalálták azt a barlangot, ahol nagy valószínűséggel, Romulust és Remust az anyafarkas táplálta. Ez egy freskókkal díszített kegyhely lehetett. Ennél is nagyobb felfedezés volt, amikor Constantinus császár diadalívétől nem messze megtalálták a római császári jelképeket, három lándzsát, két-két zászlótartó gerelyt és egy jogart. A jogar markolata sötétzöld üveggömb. Feltételezések szerint ezek az uralkodói szimbólumok Maxentius császáré voltak, akit Constantinus győzött le. A leletek elhelyezkedéséből ítélve szándékosan lettek elrejtve, hogy az ne juthasson az új uralkodó tulajdonába.