Vesta-szüzek háza

A Vesta-szüzek háza (Atrium Vestae) a Vesta szüzek főpapnőinek az otthona volt az ókori Rómában. A Vesta kultusz meglehetősen ősinek számított és a szüzek lakhelye i.e. 6. századtól kezdve egészen a i.u. 4. század végéig ugyanazon a helyen állt. Ez a hely nem más, mint a Forum Romanum, a Vesta templom mögött, a Regia és a Palatine domb között.

A legrégebbi Vesta-szüzek háza sokkal kisebb volt, mint a napjainkban látható romok alapján azt képzelhető. Kelet-nyugat tengellyel rendelkezett és egy komplexumot alkotott a Vesta temploma, a Regia és a Domus Publica-val. Ezek az épületek azért épültek meg, hogy a király és családja számára megfelelő vallási kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Ebben a korszakban a Vesta kultusz képviselői a király felesége és lányai voltak. Mikor kiűzték a királyt a városból, akkor a patrícius nők vették át a Vesta papnők szerepét.

Atrium Vestae Roma

Az első ismertebb Vesta-ház egy egyszerű épület volt a Palatine domb lábánál. Ez a ház 6 szobával rendelkezett és 6 személyt volt képes befogadni. A ház 5 évszázadon keresztül volt karban tartva, egészen 64-ig a Neroniai tűzesetig, ami teljesen lerombolta a környéket. A most látható romok a tűz után épült épület maradványainak emlékét őrzi. A teljes terület újra lett tervezve, sokkal nagyobb lett és a Domus Publica területét is megkapta.

Az épület bejárata nyugatról volt, közel a Vesta Templomához. 3 emelettel rendelkezett és az épület középpontjában egy hosszúkás átrium volt, amely 16 * 8-as kétszintes oszlopcsarnokkal rendelkezett. Három medence volt az átriumban, két téglalap alakú és egy nyolcszögletű. Constantine ideje alatt a középső medence virágágyként is funkcionált.

A régebbi Vestákról szobrok is láthatóak voltak az oszlopcsarnokban, de ezeket a kultusz megtagadásakor eltávolították. Az átriumban kihelyezett szobrok nagy részét napjainkban a földön találták meg egy elkülönült szobában, de párat ismét kihelyeztek, csak nem az eredetileg elhelyezett helyükre.

Atrium Vestae Róma

A szobrok Septimus Severus időszakától kaptak kiemelt jelentőséget a házban. A legszélső keleti oldalon egy boltíves csarnok kapott helyet, mindegyik oldalon 3-3 szobával. Ezek feltételezhetően a vesták szobái voltak, de talán a védőszellemek szentélyei, biztosra nem lehet tudni. A Numa Poplilius – mitológiai alapítója volt a kultusznak – szobra itt volt látható.

Vesta-szüzek háza napjainkban. Balra Vesta temploma, északon a Romolus templom (köralakú). Balra tőle Antoninus és Faustina temploma

A komplexum déli oldalán a hasznosabb szobák kaptak helyet, mint a konyha, gabonaőrlő vagy sütőkemence. Ezek feltételezhetően a kenyérsütéshez, süteménykészítéshez használták, amiket számos rituális szertartás keretében fogyasztottak el. Az első emeleten a veszták privát szobája volt megtalálható. Az északi oldalon található szobákat még máig nem tudják mire volt használatos.

Miután a veszták elhagyták a helyet 394-ben, a komplexumot birodalmi irodáknak használták, ami megmagyarázza, hogy miért lettek eltávolítva a nem krisztusi eredetű kultikus tárgyak.

Korábban kísérleteket tettek arra, hogy ismét üzembe helyezzék a vízvezetékeket, feltöltsék a medencéket vízzel és felhelyezzék a szobrokat, de ezek a próbálkozások meghiúsultak, mivel egyedül csak az alsó falak kis része élte túl az évszázadokat. 2002-ben a területet elkerítették és szépen lassan a természet átvette az uralmat a ház területén. Néha ez a rész el van kerítve, máskor pedig szabadon felfedezhető.