Az ókori Róma vallási életének központja a Capitolium volt, később a város közigazgatási székhelye lett. A XVI. században Michelangelo tervei és vezetése alapján elkezdték a felújítási munkálatokat. Ekkor készült el a lépcsősor is, mely a Piazza Venezia irányából visz fel a Capitoliumra. A feljárót két egyiptomi gránit oroszlán őrzi. A lépcsősor tetején pillanthatjuk meg a Castort és Polluxot ábrázoló szobrokat.
A Római Birodalom Capitoliumának legfőbb nevezetessége Jupiter temploma volt. A templom görögös jellegű volt, méretei megközelítették a Pantheonét, hozzávetőlegesen 50 méteres szélességével és 70 méteres hosszúságával, melyet oszlop sorok vettek körül. A templom három hajóra osztódott, középen állt Jupiter, kétoldalt Juno és Minerva szobra. A templom építése egy háborús fogadalom végeredménye volt. Tarquinius Priscus tett fogadalmat a sabinus háborúban, majd Tarquinius Superbus eltávolította a dombon lévő szentélyeket és ezeknek a helyén kezdte el a templom építését, majd az első épületet M. Horatius Pulvillus konzul szentelte fel i. e. 509-ben. I. e. 179-ben kapott a templom egy alapos helyreállítást, majd i. e. 142-ben új mozaik padló került le. I. e. 83-ban leégett a templom, és odalett Jupiter szobra és Sibylla könyvei, majd Sulla építette újjá és új szobrot emeltetett Jupiternek elefántcsontból és aranyból. Sajnos a középkorban nagy pusztítást végeztek a templomon, a relikviákat pedig széthordták.
A Capitoliumon nagyon kevés ókori szobor maradt fenn, ezek egyike Marcus Aurelius lovasszobra. A ló lába alatt eredetileg volt még egy alak, egy legyőzött barbár vezér alakja. Ez a szobor volt a későbbi lovasszobrok mintaképe. Talán azért maradhatott fenn, mert a középkorban azt hihették, hogy I. Constantinus császárt ábrázolja. Sokáig a Lateráni Szent János Bazilika előtt volt a szobor, majd a XVI. században, amikor Michelangelo újra tervezte az egész Capitoliumot, akkor került a bronzszobor a tér közepére. Jelenleg az eredeti szobor a Palazzo Nuovo múzeumában van, a téren a másolata látható.
A Palazzo Nuovo épületével szemben van a Palazzo dei Conservatori, mely egy reneszánsz palotaépület, mely jelenleg az egyik Capitoliumi Múzeum, szintén a nagy átépítés alatt, a XVI. században épült. A múzeumban megtekinthetjük az antik plasztikákat. Az udvarán láthatjuk I. Constantinus császár szobortöredékét, lépcsőházában szép domborműveket láthatunk, melyek Marcus Aurelius életét ábrázolják.
A Capitolium egyik leghíresebb palotaépülete a Szenátusi Palota, melyet szintén Michelangelo tervezett. Eredetileg is volt itt egy épület, mely már a XII. században a város igazgatási székhelyeként szolgált. A palota csak a XVII. század legelején lett kész, de végig Michelangelo tervei alapján építették.
A Tarpei-szikla egy veszélyes terület, nem mindig látogatható. Története nagyon érdekes és tanulságos. Spurius Tarpeius volt a Capitolium védője a szabinok elleni háborúban. A szabinok igen furfangosan vesztegették meg Tarpeius lányát. Mivel a bal karjukon hordták az arany ékszereket, ezért a lánynak azt ígérték, ha segít nekik feljutni a Capitoliumra, akkor megkapja mindazt, amit a bal karjukon hordanak. A lány ráállt az alkura, és elárulta apját és népét, segített a szabinoknak. Amikor feljutottak a dombra, a katonák ígéretükhöz híven megadták a lánynak, amit bal karjukon hordtak, pajzsaikkal halálra zúzták őt. Ez volt az áruló jutalma. Azért, hogy az eset ne merüljön feledésbe, és emlékezzenek rá az emberek, ezután a rómaiak innen lökték le az árulókat a mélybe. Ez a Tarpei-szikla legendája, mely Lívius írása alapján maradt ránk.