A Szent Péter Bazilika monumentális építménye ma a világ második legnagyobb keresztény temploma. Története nagyon hosszú időre nyúlik vissza, a templomot kétszer építették fel. Szent Péter apostolt 67-ben feszítették keresztre Nero uralkodásának idején, sírjához az ókeresztények rendszeresen elzarándokoltak. Ezen a helyen építtette fel Constantinus császár a régi Szent Péter Bazilikát. A templom 326-ban került felszentelésre Szilveszter pápa által. A XIV. században megpróbálták az omladozó épületet helyreállítani, de mindenképpen szükségessé vált az újjá építés. Az építkezést már V. Miklós pápa szerette volna elkezdeni, mégis csak II. Gyula pápa idején kezdődött el. A pápa Bramante építőmestert bízta meg az építkezéssel, aki megtervezte és elindította a folyamatot. 1514-ben Bramante meghalt, az építkezést pedig Raffaello és Sangallo folytatta. 1546-ban Michelangelo kapta a megbízást a templom építésének folytatására, melyet 18 éven keresztül irányított, de még ekkorra sem készült el a hatalmas építmény. A bazilika majdnem végleges formáját Vignola, Domerico Fontapa és Giacomo Bella Porta által nyerte el 1590-ben. Mivel V. Pál pápa hosszanti hajót szeretett volna, ezért Michelangelo építményét megtoldották még egy előcsarnokkal. Végül 1626-ban, a régi Szent Péter Bazilika felszentelésének 1300. évfordulóján szentelte fel a templomot VIII. Urbán pápa.
Az előcsarnokba öt kapun át vezet az út, melynek stukkó mennyezete van. Jobbra láthatjuk a Constantinus szobrot, bal oldalon Nagy Károly lovasszobrát. A jobb szélső portál a Szent Kapu, azt kizárólag a szent évben nyitják meg. A középső kapu még a régi bazilikából maradt ránk, mely nagyon szép firenzei bronz alkotás, Jézus, Mária, Péter és Pál apostolok életét és halálát ábrázolja. Vele szemközt láthatjuk Giotto munkáját, a Ladik mozaikot, mely Jézus vízen járását jeleníti meg. Az előcsarnokban középen nyolc oszlop sorakozik, valamint megtekinthetjük az apostolok és Jézus szobrait. Alatta kilenc ablak helyezkedik el. A középsőből történik a pápa nevének kihirdetése és az áldás osztás.
A belső részbe érkezve az első, mely magára vonja a figyelmet, a főoltár, mely Szent Péter sírja felett áll. A baldachint négy darab, 29 méter magas csavart oszlop tartja. Felette helyezkedik el a világhírű kupola, mely mára az egész kereszténység jelképe. A kupolacsarnok négy tartó oszlopa 71 méter magas, ezekre fülkék és loggiák lettek építve. A kápolnákban vannak az ereklyék. Itt találhatjuk a kereszt egy darabját, Szent Veronika kendőjét, Szent Longinus lándzsáját és Szent András fejét. Az oltár előtt lehet bejutni az apostol sír helyére is, ahol VI. Pius pápa térdelő szobrát láthatjuk.
A kupola tetejére csigalépcsőn, illetve felvonóval lehet feljutni, a homlokzat mellvédjéről az egész teret megtekinthetjük 123 méter magasból. A kupola kettős fala között két galéria is húzódik, mindkettő tökéletes rálátást nyújt a mozaikra és a főoltárra.
A bazilika hihetetlen mennyiségű műalkotással rendelkezik, szinte lehetetlen mindet alaposan végig nézni egy látogatás alkalmával. A legnagyobb érdeklődés Michelangelo Piétája iránt van, mely a jobb oldali mellékhajó első kápolnájában kapott helyet. Ezen az alkotáson Michelangelo 25 évig dolgozott, 1500-ra fejezte be, és ez az egyetlen műve, melyet szignált a Madonna vállpántján. A Piétával szemben láthatunk egy reliefet, mely Krisztina királynőt ábrázolja, ezzel szemben pedig a Sebestyén kápolnát láthatjuk. A nagy mozaik a vértanúság emlékműve. A második oszlopon Toszkánai Matild grófnő emlékművét láthatjuk. A Szentség kápolna díszes bronzrácsa Borromini műalkotása. A Gregorián kápolnát Michelangelo tervezte, a díszítéseket velencei művészek kivitelezték.
A főhajó végén található Péter püspöki széke, melyet a négy atya tart. A tájképet Bernini készítette, két oldalán pedig két sírkő található, VIII. Orbán pápa és III. Pál pápa sírköve. VIII. Pius pápa sírkövét a bal oldali mellékhajóban találjuk, a sekrestye és a kincstár bejáratánál. Itt tekinthetjük meg azon pápák névsorát is, akiket a Szent Péter templomban helyeztek örök nyugalomra. Ebben a mellékhajóban van még Szent Gergely pápa, VII. Pius pápa és VIII. Ince pápa síremléke is.
Az átjáróban található X. Pius pápa emlékműve, őt 1954-ben avatták szentté, továbbá itt találhatjuk egy kápolnában XV. Benedek pápa sírkövét. A Keresztelő kápolnát közvetlenül a kupola feljárata mellett találjuk, a keresztelő medencével együtt. Összességében az egész templom egy monumentális emlékmű és relikvia gyűjtemény. Az ókori és középkori építészet csúcsa.
A bazilikához igazítva kellett a Szent Péter teret megtervezni és megépíteni. Egyrészt, hogy a templom hibáit optikailag helyrehozzák, ami sikerült is, másrészt, hogy a tér nagy tömegek befogadására legyen alkalmas. A teret Bernini tervezte. A kialakítását úgy kellett megterveznie, hogy a pápa a tér összes pontjáról jól látható legyen. A tér ellipszis alakú, melyet a téren állva körként érzékelhetünk. Optikai csalódások hada ér bennünket ezen a téren. A leghihetetlenebb, hogy a téren a bazilika felé haladva úgy érezhetjük, hogy nem jutunk közelebb. Ez egy zseniális építészeti megoldás, a tér fehér kövekkel geometrikusan fel van tagolva. Az egész teret oszlop sorok veszik körül, középen egy obeliszkkel, melyet még i. e. 37-ben hozattak Rómába Heliopoliszból. A tér közepén lévő szökőkutak csodálatosak, majdnem teljesen az ellipszis gyújtópontjára épültek.
Végül a Szent Péter Bazilika és a Szent Péter tér több mint száz éves viszontagság után felépült. Teljes egészében 1667-re készült el.