Róma szerelmes afférja a szökőkutakkal az antik korokba nyúlik vissza, mivel az örök város rengeteg publikus szökőkutat halmozott fel az évezredek alatt, melyet semelyik más város nem tudott megismételni. A barokk kori Romában úgy tartották, hogy a szökőkutak a pápák nagylelkűségét sugallták.
A víz játéka a márványon alaktól függetlenül remek szórakozási lehetőséget kínált a Római lakosoknak és ha a szükség úgy hozta, hogy biztonsági vizet kellett hazavinni, akkor ezek a kutak remek lehetőséget kínáltak mindenki számára. A pápák látván a szökőkutak sikerét, saját előnyükre tudták fordítani, ha szükség úgy hozta. X. Pamphilj (1644-1655), az Ártatlan Pápa felkerestette Gian Lorenzo Bernini-t, hogy Róma legszebb szökőkútját faragja meg a Pápa tiszteletére. A kutat a Piazza Navona-n alkotta meg, hogy a Pamphilj család ráláthasson a palotájukból. 1647-ben az Ártatlan úgy döntött, hogy állíttat egy obeliszket a szökőkúthoz, hogy ezzel szebbé tegye a Róma egyik legmocskosabb környékét.
Egy versenyt hirdetett ki a pápa, hogy megtalálhassák azt a művészt, aki megálmodhatja az obeliszket ( Bernini nem nevezhetett, mivel közeli kapcsolatban volt az előző pápai családdal). Bernini nem nyugodott bele a tudatba, hogy nem indulhatott a versenyen, így megálmodta a pápa tudta nélkül a saját elképzelését, melyet mikor a pápa meglátott, azonnal az obeliszk megalkotására parancsolta Berninit
A négy folyó kútja a 4 nagy folyó isteneit ábrázolja a 4 kontinensen a reneszánszi geográfusok beszámolói alapján. A Nílust Afrikában, a Gangeszt Ázsiában, a Dunát Európában és a Rio de la Plata-t Amerikában.
Minden egyes földrajzi fekvésű rész kapott állatokat és az adott ország növényeit, amelyik jellemezheti az adott környezetet. A Nílusi résznél laza ruhát találhatunk, amely azt jelképezi, hogy akkor senki se tudhatta, hogy honnan ered a Nílus. A Duna istene a pápai ruhát tartja a kezében. A Rio de la Plata istene egy halom érmén ül, mely azt jelképezhette, hogy gazdagság, melyet Amerika Európának ad át(a Plata szó ezüstöt jelent spanyolul).
Mindegyik folyó isten megrémülve, elterülve fogja körbe a karcsú egyiptomi obeliszket. Ez az ábrázolás szimbolizálja a pápai hatalmát, legfelül egy galamb kapott helyet, amely a Pamphilj szimbóluma volt.
A négy folyó kútja egy kerek színházat kínál a márványon csengő vízcseppeknek köszönhetően. A remekmű végül 1651 június 12.-én készült el vidám ünneplés közepette. Ettől függetlenül a kút folyamatosan kapja a kritikákat, viszont napjainkig szórakoztatja a Rómába utazó turistákat.