Diocletianus termái (thermae Diocletiani) Rómában, a legendás ókori császárok legnagyobb nyilvános fürdője volt egykor. A Diocletian fürdőjét a Caracalla termái követi a második helyen, melyről már egy korábbi cikkben írtam. Diocletianus termái 298 és 306 között épült fel. Maximian megbízásából kezdték el építeni a fürdőt 298 őszén és Diocletian lemondását követően is folytatták a terma építését Constantius, Constantine apjának uralkodása alatt. Rengeteg hasonló fürdő volt akkoriban Rómában, de Diocletian fürdője mégis különleges volt a maga nemében.
Elhelyezkedése
A fürdő a város észak-keleti Viminal domb csúcsán található, mely a Róma 7 dombjának a legkisebbike. A terma elsődleges feladata az volt, hogy kiszolgálja a Viminal, Quirinal és az Esquiline negyed lakóit. Rengeteg domborművet, házat és szobrot bontottak le azért, hogy felépíthessék a Diocletian termáit. A lebontott házak Quirinus (eredetileg szabin hadisten, később a szabinok beolvadása után vált Római istenné) isten tiszteletére ajánlották fel a fürdő érdekében a város lakói. A vízellátásért az Aqua Marcia felelt, mely egy vízvezeték volt a 2. század kezdete óta. Ez a vízvezeték nem tudta igazán kiszolgálni a fürdőt és ezért még az Aqua Antoniniana-t is hozzácsatolták a fürdőhöz. Az Aqua Antoniniana eredetileg a Caracalla termáit látta el vízzel a 3. század kezdetén.
Diocletian termáinak története
A fürdő történetét megtalálhatjuk egy téglába vésve a terma fő részében. A fürdő Maximian tiszteletére épült 298-ban, ugyanabban az évben, mikor visszatért Afrikából. Ez a forrás a Mirabilia Urbis Romae útikönyvben szerepelt, melyet úgy ismerünk, hogy Palatium Diocletiani. A tégla ipar minden erőforrása arra koncentrált, hogy a terma minél előbb felépülhessen és erről az akkori császár is gondoskodott. A fürdő pontos megnyitójának az időpontját a történészek Diocletian lemondása(i.u. 305) és Constantius halála(306 július) közé teszik. A fürdő 537-ig üzemelt, mikor az Ostrogoth-ok Vitiges király vezetésével (később Góthok) lerombolták a vízvezetékeket.
Fürdő felépítése
A fürdő megközelítőleg 13,5 hektáros területen helyezkedik el. Alaprajza hasonlít Traianus és Caracalla termáinak a felépítéséhez. Hossza 376 méter, míg szélessége 361 méter. A terma főbejárata az észak-nyugati oldalon található. A fürdőben színház is üzemelt, nem beszélve a Caracalla termáiban említett kétoldalas könyvtár helyiségekkel egyaránt.
A belső udvar közepén állt a fürdő épülete, amely 250 x 180 méteres területen helyezkedett el. Itt volt található a nariat(uszoda), mely 2500 négyzetmétert fedett le. A kisebbik része a főépületnek tornateremként szolgált, amelyekből öltöző szobáit lehetett elérni, nem mellesleg összeköttetésben állt az uszoda részleggel is. A Porta Tiburtina irányából jött az elsődleges vízutánpótlás az Aqua Marcia vízvezetéknek köszönhetően. A délkeleti falnál volt található a vízgyűjtő ciszterna, melyet oszlopokkal több részre osztottak. A ciszterna 91 x 16 méteres méretekkel rendelkezett. Későbbiek folyamán ezeket a vízgyűjtő ciszternákat megszüntették és a kerítésen belül hoztak létre több kisebb tárolót.
A fragadarium szó eredetileg egy latin frigeo szóból ered, jelentése hidegnek lenni. A 4. században nagy népszerűségnek örvendett ez a fajta fürdővíz forma a forró vizes fürdőkhöz képest. Úgy vélik a történészek, hogy azért volt népszerűbb a hideg vizes fürdési forma, mert nagyon kevés erdő volt a közelben, mely felhasználásával megmelegíteni lehetett volna a vizet. A Frigadarium vagy cella frigidaria kisebb fürdőket foglalt magában és ezek fürdők kötötték össze a főépületet. A medencén vagy csővezetékeken keresztül érte el a víz a főépületet. Úgy gondolták, hogy a vizet latrinákon keresztül újra felhasználták a fürdőben. A frigadarium legfőképp úszómedence volt, az időjárás függvényében. Általában a meleg vizes fürdő után használták, vagy a torna, edzést követően, melyet a palaestraban(birkózószoba) végeztek. A nagy méretei miatt úgy vélték, hogy ez a terem a közösségi életben is kiemelkedő volt az Ókori Róma idejében. Ezt az ötletet támasztotta alá a fal melletti szobrok sokasága. A frigadarium mindkét végén sekélyebb volt a víz, mely végül szabad egű fürdőmedencékhez vezetett.
A caldarium
A caldarium szó a latin caleo(melegnek lenni) szóból ered. Ennek a szónak görög vonatkozása is van, mely jelentése legbelsőbb szoba. A caldarium azt is jelentette, hogy a fürdőn belül található egy fürdő kamra. Ez névrokona volt a most is ismeretes forró vízfürdő, szauna vagy akár gőzfürdőnek. A fürdő előtt vagy után beolajozták magukat, melyre volt egy külön szoba a közelben. A caldarium vagy cella Caldaria, egy téglalapalakú épület volt, melyet a nyolcszögletű épületek mellett volt található fürdő épület sarkában. A fürdő felépítése és belső felépítése hasonlított a régebbi Nero és Titus által használt fürdőkre. Az öltözők neve az apodyteria volt, melyet a caldarium oldalán lehetett megtalálni. A Caldarium oldalánál több szoba is volt, mely a feltételezések szerint privát fürdőként vagy felolvasáshoz volt használatos.