Róma székesegyháza a Lateráni Szent János Bazilika, melynek hivatalos neve az Üdvözítő temploma, de védőszentje II. Lucius pápa által Szent János apostol, ezért inkább így nevezik a székesegyházat.
Az épület alapítása még a IV. századra nyúlik vissza és Nagy Konstantin nevéhez fűződik, aki elsőként biztosította a vallásszabadságot a keresztények számára. Az évszázadok folyamán nagyon sokszor leégett a templom és többször bővítési célzattal is át lett építve. A bazilika jelenlegi formájában a XII. századból származik, később több pápa új részekkel bővítette. A templom belsejét pedig X. Ince pápa teljesen átalakíttatta az 1650-es szentévre. A homlokzatot Galilei tervezte.
A templom főoltára még mindig az a faoltár, mely a katakombákból került elő, a legenda szerint ezen még Szent Péter apostol is misézett, bár mára már márványlap fedi. Az oltár fölött baldachint láthatunk, melyet gránit oszlopok tartanak. A kereszthajó falán azok az események vannak megjelenítve, melyek fontosak voltak az egyház szempontjából, továbbá a barokk orgona is itt került elhelyezésre. A középhajóban 12 fülke található az apostolok szobrainak. A középkori mozaikkép megmaradt eredeti formájában. A kazettás mennyezet gazdagon aranyozott, színe kék és bíborvörös. A székesegyházban megtekinthetjük Giotto híres freskóját is, mely VIII. Bonifác pápát jeleníti meg, amint meghirdeti az 1300-as szentévet. A jobboldali oszlopok egyikén egy emlékművet láthatunk, mely megörökíti, hogy II. Szilveszter pápa koronát küldött István királynak 1000-ben.
A bazilika mellett található a keresztelő kápolna a medencével. A medence egy fürdőhely helyén épült, mely egy római család tulajdona volt. A kápolna és a medence i. sz. 440 óta áll itt ugyanebben a formában. A fali mozaikok későbbi templom díszek példái lettek.