Magyarország gazdag történelmi múltjának egyik legérdekesebb szakasza a római korszak, amely számos lenyűgöző emléket hagyott maga után. Az ország területén több helyszínen is találhatóak római kori maradványok, amelyek betekintést nyújtanak a hajdani Pannónia provincia életébe. Ebben a cikkben három ilyen kiemelkedő tartományt mutatunk be: Sopront (Scarbantia), Szombathelyt (Savaria) és Visegrádot (Pone Navata).
Sopron (Scarbantia)
Sopron Magyarország északnyugati sarkában, az Alpok lábánál található, ami hajdan a római birodalom felé vezető út kis előörseként szolgált. A város főtere ma is ugyanazon a helyen van, ahol annak idején a római fórum állt, a régészek pedig olyan római városfalakat tártak fel, amelyek közvetlenül az óváros főterénél találhatók.
A magyarok a 9. és a 11. században érkeztek az ősi nevén Scarbantia romjaira, ahol újjáépítették a római városfalakat, kastélyt emeltek, a települést pedig Suprunnak nevezték el. A ma már Sopronként ismert város gyönyörű régi építészeti stílusairól, megfizethető fogászati kezeléseiről, valamint kiváló borairól is.
A körülbelül 58-60 méter magas Tűztorony a város szimbóluma, mely a római falak romjaira épült egykoron. Az őrtorony középkori testét reneszánsz erkély és óratorony, valamint barokk hagymakupola díszíti, amik mind a különböző helyreállítási korszakokat tükrözik. A toronyba vezető 200 csigalépcsőt megmászva páratlan panorámás kilátás nyílik a városközpontra és a környező tájra, tiszta időben pedig még akár az Alpokig is elláthatunk.
Szombathely (Savaria)
Szombathely Magyarország egyik legrégebbi települése, ami a nyugati határ közelében, nem messze az osztrák határ mellett található. Gazdag történelme és gyönyörű környezete miatt jelentős turisztikai és kulturális központként tartják számon, az ókori római korban pedig még Savaria néven ismert város a Pannónia provincia egyik fő központja volt.
Ennek következtében sok római kori emléket találhatunk itt, mint például a Savaria Múzeumot, amely bemutatja a város történetét és régészeti felfedezéseit. A középkorban aztán Szombathely jelentős kereskedelmi központtá vált, és fontos szerepet játszott a területi összecsapásokban. A város emellett számos történelmi épülettel és nevezetességgel büszkélkedhet, mint például a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház.
Akik ide látogatnak, különleges élményben részesülhetnek az évente megrendezett Savaria Történelmi Karnevál jóvoltából, mely esemény idén augusztus 22. és 25. között kerül megrendezésre; a rendezvény történéseit nyolc fő- és 22 kísérő helyszínen követhetjük nyomon.
A karnevál legizgalmasabb része egyértelműen a fáklyás felvonulás lesz, amelyet péntek és szombat este 7 órakor tartanak. Ekkor több száz jelmezes résztvevő jeleníti meg Szombathely történelmének legfontosabb és legmeghatározóbb eseményeit.
Emellett természetesen a gasztronómiai és zenei élmények sem maradhatnak el. A karnevál területén számos kocsma és kávézó van, mint például a Cinema Café, ahol az események megtekintése mellett fogyaszthatunk finomabbnál finomabb ételeket és italokat is. Ez a kávézó internetkapcsolattal is rendelkezik, így a vendégek kedvükre végezhetnek különféle online tevékenységeket, például videókat készíthetnek Instagram történeteikhez, játszhatnak az Unibet kaszinó platformon vagy YouTube videókat tekinthetnek meg.
Visegrád (Pone Navata)
Egykor a Duna volt a római Pannónia északi és keleti határa, amelyet a keleti tömeges vándorlások során őrtornyokkal és erődítményekkel erősítettek meg. Ezeket a védelmi építményeket limeseknek nevezték. Ezekből igen sok maradvány, pl.: romok maradtak meg Magyarország területén, ugyanakkor itineráriumokat és beszámolókat is olvashatunk a fennmaradt forrásokból, valamint egyes helységnevekben is felfedezhető ezeknek az erődítményeknek a jelenre vetített múltja.
Az egyik erődítmény, amely évszázadokkal túlélte a rómaiakat, a Pone Navata volt, amelyet Nagy Konstantin épített a kvádok ellen a Duna északi partján. Ez a híres erődítmény egy dombtetőn állt a folyó közelében, ahonnan a katonák kitűnő rálátással bírtak a közeli posztokra. A római helyőrség, az Auxilia Ursarensia 380-ig itt állomásozott, majd a következő évtizedekben már csak egy kis csoport őrizte a fő tornyot.
A római uralom összeomlása után a kvádok bár megszállták az erődöt, röviddel ezután azonban el is hagyták azt. Öt évszázaddal később a területre benyomuló magyarok elfoglalták a várat, amely ezt követően a „Visegrád” nevet kapta, és ami a Magyar Királyság egyik első megyéjének központjává vált.